2020. március 19., csütörtök

Pár molyos-kihívás (nem csak) karantén idejére

   Két éve még azt sem értettem tulajdonképpen mik ezek, főleg nem azt, hogy mire jók. Kicsit mesélek nektek róluk, aztán meg is mutatom az idei kedvenceimet. Molyon sok hasznos funkció van, de az egyik kedvencem egyértelműen a kihivások. Igazából ezek mások által megalkotott feladatok, amelyeket ha teljesítesz, kaphatsz értük plecsniket. Most talán egy kicsit több időtök lesz olvasni, ha van kedvetek, probáljátok ki az én választottaimat vagy keressetek magatokhoz illőeket!


Na de ez miért is jó neked?

   Rendszerezni tudod az olvasásaidat, könnyebb odafigyelned, hogy minél több féle könyvet olvass és amikor egy év odafigyelés után megkapod a plecsnid, az hatalmas boldogság. Nem nagy ajándék, igazából csak egy kép a profilodon, de ha sokat dolgozol érte, hidd el, neked is nagy jelentése lesz.

 Nézzétek, nekem már elég sok összegyült egy év alatt, szám szerint 25. Mindig szépen elrendezgetem, az van legelöl amire a legbüszkébb vagyok. 2018-ban sajnos nem, de tavaly sikerült a 10000 oldal, aminek nagyon örültem. A második plecsnit azért kaptam, mert 2019-ben minden olvasott könyvemhez írtam értékelést. Ez a kettő a kedvencem, de a többi, ami az első sorban van, azok is közel állnak a szívemhez.


1. Lóverseny
Forrás: https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=229199

   Ez egy olyan kihívás, ahol előre nem tudod a pontos feladatod. Az egész egy társasjátékra épül, a kihívásgazda dob neked, majd a mezőn szereplő feladatot kell teljesítened. Sajnos én nem állok túl jól, mert kikapom az összes lovas mezőt, azokkal pedig hadilábon állok. Jelenleg a 11-es mezőn vagyok, de még egyenlőre csak gondolkozom, mivel tudnám teljesíteni. 


2. Olvassunk együtt kortárs magyar műveket 2020-ban


   Mivel sokáig nem szerettem, vagyis inkább hallani sem akartam magyar szerzős könyvekről, így fontosnak tartom, hogy egyre többet olvassak ilyen műveket. Bennem megdölt az a tévhit, hogy csak az idegen nyelven írt könyvek lehetnek jók, ezért remélem szépen lassan eltűnik ez a hétkönapokból. Sok hasonló kihívás van, ez csak egy közülük, de én is többre jelentkeztem, mert fontos, hogy ismerjük a magyar kortárs és nem kortárs műveket egyaránt.


Forrás: https://moly.hu/kihivasok/sporoljunk-ossze-magunknak-egy-konyvet-2020
   Tavaly is teljesítettem ezt a kihívást, egyértelmű volt, hogy idén is részt veszek rajta. Ki ne csatlakozna egy olyan kezdeményezéshez, ahol a lényeg a spórolás, hogy aztán lelkiismeret furdalás nélkül vehessen magának egy könyvet? Én minden elolvasott mű után 200 forintot raktam félre, amiből a Fellegszállót vettem meg végül, persze imádtam, hiszen Kerstin Gier könyv. 

4. Könyvbingó 2020

   Ez az abszolút legösszetettebb kihívás a listámon, 100 kritériumot kell figyelembe venni, de csak 20-nak kell megfelelni. A lényeg, hogy 2 sorban/oszlopban/átlósan kell kipipálni a számokat, mint egy rendes bingóban. Még persze sehogy sem állok vele, majd összesítek pár hónap múlva. 

5. Molysakk címkékkel III.

   Kezdünk haladni a kedvenceim felé. Ennek is nekiálltam már tavaly, de 2 olvasás híján sajnos lecsúsztam a plecsniről. Bár igazából csak nyáron találtam rá erre a gyöngyszemre. Hasonló, mint az első kihívás, csak itt nem társasjáték tábla van, hanem sakk tábla és a kihívásgazda bábut sorsol neked. Ez azon kihívások csoportjához tartozik, amelyekre folyamatosan figyelned kell, hiszen szükséges a kommunikáció a kitalálóval. 

6. 2020-ban 20%-kal növelem a „Saját könyvek olvasottsága” mérőmet!



Forrás: https://moly.hu/kihivasok/2020-ban-20-kal-novelem-a
-sajat-konyvek-olvasottsaga-meromet

   Mindenképpen ez idén a legnagyobb kihívásom, ezt lesz a legnehezebb megoldanom. Egyben ösztönöz arra, hogy ne vegyek új könyveket és elolvassam az összes itthon várakozó kötetet a polcomról. Ezzel sem állok túl fényesen, 20%-ból 2%-ot sikerült feltornáznom két és fél hónap alatt, de idáé eddig csak 3 könyvet vettem, úgyhogy haszna már volt a kihívásnak.


   Az idei kedvencem, dobogos első helyezett. A kritériumokat mintha nekem írták volna, a hozzá készített mini olvasó napló egyszerűen gyönyörű, egyébként én ihletett is kaptam tőle. Már teljesítettem 8 pontot a listáról, alig várom, hogy ez a gyönyörű plecsni az első sorban helyet foglaljon magának. Ha csak egy kihívás lesz idén, amit megcsinálsz, akkor ez legyen az!


Oszd meg velem is a kihívásos élményeidet!


Készült egy lapozós poszt ehhez a bejegyzéshez az isntagram profilomon, ha van kedved nézz fel oda is, ha pedig tetszik, kövess be. Egy boldog és hálás mosoly lesz a jutalmad.


Kitartást és sok jó könyvet kívánok,
Solya

2020. március 13., péntek

A mobilom elveszi az életem? ~ 2.rész


   Vége annak a bizonyos egy hétnek, amikor megpróbáltam a minimálisra csökkenteni a telefonom használatát. Első pár nap nem igazán nehéz, inkább fura volt. Sokszor figyelmeztetnem kellett magam, hogy ne nyissam fel a telefonom, inkább keressek más elfoglaltságot. Ez akkor vált problémává, ha unatkoztam, vártam valamire, órák közötti szünetben mondjuk. Számomra brutális volt az a szám, ami előző héten a végeredmény lett, azon voltam, hogy ezt sokkal csökkentsem. Na nézzük, mennyire sikerült. (Ha nem tudod, miről is beszélek, katt ide.)




  Bele is csapok a közepébe! Az összes napom ebből a 4 alkalmazásból állt, különböző arányokban. Úgy tűnik, hogy ezekről nem tudok lemondani semmiképpen sem. A Telefon és a Messenger egyértelmű, a kapcsolattartás a telefon elsődleges célja. A molyt hasonló célokból, legtöbbször inkább fórumként használom. Ezek fontos szerepet játszottak előtte is, viszont érdekel, hogy például az Instagram vagy a TikTok és még a játékok is eltűntek teljesen.


   A kontraszt megint elég nagy, a legtöbb használati idő ötöd része a legkevesebb. Ez egyébként azért különös, mert előtte is ez volt az arány. Viszont itt a legnagyobb összérték is kisebb, mint előző héten a legkisebb. (Kicsit büszke lettem magamra, na) Említettem, hogy eleinte nehéz volt, főleg ha nem itthon voltam. Később csak elraktam valamelyik polc tetejére a telefonomat, aztán este gondoltam rá újra. Gyorsan beleszoktam az új kerékvágásba.




   Összesen majdnem 8 órát használtam 1 hét alatt a telefonom, ami nagyon megdöbbentő, tekintve hogy ez több mint másfél órával kevesebb mint a az előző hét összértékének a fele. Ezzel az számmal már ki tudnék békülni máskor is! 1 óra 6 perc a napi átlag időm, ami nem is rossz a 2 és fél órához képest. 



   Ezen a képen kicsit összesítve is látszanak a számok. Sajnos ezt a jó átlagot nem sikerült megtartani továbbra is, de az jó hír, hogy bőven nem használtam annyit a készüléket, mint előtte. Remélem ez hosszú távon is ki fog tartani, legalábbis én azon leszek. 


Elértem a céljaim?
   A záródolgozatomban sokat haladtam, gyorsabban mint a kísérlet előtt. Blogbejegyzéseket is írtam, olvastam is sokat, talán másfél könyvet. Másfél hét alatt ez nekem jó eredmény. Semmiről sem maradtam le a közösségi oldalakon, 1 hét kihagyás után is ugyanazok a tartalmak fogadtak újra. Az is fontos, hogy egy hosszú projektnek is a végére értem, amit az egyik jó barátnőmnek adtam ajándékba. Jó kis hét volt, én tanultam belőle. Szerintem abszolút teljesítettem az elvárásaimat, úgyhogy én boldogan tekintek vissza erre a 2 hétre.



Ti mennyit telefonoztok naponta? Csináltatok már hasonló "kísérletet"?
Solya

2020. március 3., kedd

Köd és harag udvara ~ Olvasónaplóm#3

Honnan tudjuk, hogy egy igazán jó könyvet vettünk a kezünkbe? Nem tudjuk letenni vagy folyton a cselekménye jár a fejünkben? A szereplők hozzánk nőnek? Úgyanúgy beleszeretünk a srácba, mint a főszereplő lány? Tanulsz belőle, mondanivalója van számodra? Esetleg mind ezek együtt? Ha erre igen a válasz, én büszke tulajdonosa vagyok egy "igazán jó" könyvnek.



Borító:
   Sajnos a lánnyal valahogy nem vagyok kibékülve a borítón. Nekem túl meseszerű, pedig ebben a könyvben semmi gyermekded nincsen. Utálom, ha ennyire az angol címet hangsúlyozzák, a magyart túl sok ideig keresi a szemem a borítón, hogy fent tartsa az érdeklődést. Ezenkívül minden nagyon tetszik, főleg a kék háttér és az indák.

10/6*

Fülszöveg:
   Én ​nem vagyok jó. Semmi vagyok, és a lelkem, halhatatlan lelkem el van átkozva… Mintha a tüdőm is cserbenhagyott volna, de próbáltam levegőt venni, hogy ki tudjam mondani, hogy nem. Nem.
Miután Feyre kiszabadította szerelmét, Tamlint a gonosz tündérkirálynő karmai közül, már halhatatlanként, tündérmágiája birtokában tér vissza a Tavasz udvarába. De nem feledheti sem a szörnyűségeket, melyek révén megmentette Tamlin népét, sem az alkut, amit Rhysanddel, az Éjszaka udvarának rettegett főurával kötött.
Egyre jobban bevonódik Rhys ügyeibe és fellángoló érzelmei hálójába, ám háború közeleg: egy minden eddiginél hatalmasabb gonosz erő fenyeget azzal, hogy mindent elpusztít, amiért Feyre valaha küzdött.
Szembe kell néznie a múltjával, elfogadnia különleges adottságait és döntenie kell a sorsáról.
Oda kell adnia a szívét, hogy meggyógyítsa a kettéhasadt világot.
Sarah J. Maas New York Times bestseller szerző lélegzetelállító fantasy-sorozatának második kötete.

Egy mondatban:
   Harcokkal teli történet egy nagyon erős nőről.





Véleményem /Spoilert tartalmazhat, főleg ha még az elsőt sem olvastad!/:
   El is felejtettem így egy év távlatából, hogy az első rész mekkora szerelem volt. Amikor megkaptam ajándékba ezt a kötetet, hatalmas mosoly terült szét az arcomon. Olyan érzés volt, mintha egy rég nem látott barátomat üdvözöltem volna. Ahogy tudtam elkezdtem, bár belefutottam a ranglistákba molyon, ahol nagyon szép helyeket ért el. (legjobb fantasy és romantikus 3.hely, legjobb kortárs 7.hely) Az ennyire népszerű könyvektől mindig félek, mert többször okoztak csalódást, mint jó olvasási élményt. Szerencsére ez a könyv kicsit javította az eddigi nagyon rossz statisztikán, hozta az elvárásokat, pedig nem voltak alacsonyak.
   A harci jelenetek elég véresek voltak, a tájak gyönyörűek, a poénok viccesek, a barátok bájosak és a mágia csak hab a tortán! A főhősnő egy nagy példakép, saját döntései vannak, persze ezzel együtt jár, hogy saját bukásai is. Itt nincs teljesen jó vagy rossz oldal, ő is csinál gonosz dolgokat vagy bosszút áll, ha kell, amiket rendszerint élvez is. Ettől olyan őszinte számomra a történet. Imádtam, ahogy a barátságuk a többiekkel szépen lassan kibontakozott. Az írónő nem sietett sehova, ez látszik a könyv terjedelmén is, de ez nagyon jót tett a regénynek. 
   A szerelmi szál pedig zseniális. Rhysand nekem is elcsavarta a fejem, ahogy Feyre-ét és még sok ezer olvasóét is világszerte. Nem egy mézes-mázas szerelem ez, mindkét fél csökönyös, folyton hibáznak, megbántják egymást, de hát a vége a lényeg. Fontos megemlítenem még egy dolgot, ami hiba szokott lenni sok könyvben. Ez nem más, mint a szexjelenetek. A mennyiség és a minőség is pont megfelelő volt ebben a könyvben, tökéletesen előkészítette az olvasót az érzelmi csúcspontra. 

10/10*

Ajánlanám:
   16 év felett mindenkinek, aki nem szereti a folytonos nyavalygást, viszont odavan a lélegzetelállító fantasy világokért.


[×] Kötelező !
[] Egyszer olvasható
[] Miért olvastam el?
[] Időpocsékolás volt, soha többet
[] Félbehagytam, ne is gondolkozz rajta, hogy elolvasod!!




Hol a következő rész? Ide vele!

Sok ilyen jó könyvet nektek is,
Solya