Az az igazság, hogy mostanában meguntam a romantikus, meztelen pasis borítójú könyveket. Ez van, 20 éves koromra elértem ezt is. Az olvasást azonban nem akartam abbahagyni, így a tavalyi évem az újdonságokról és a konfortzónám kitágításáról szólt. Olyannyira jól sikerült, hogy ezt idén folytatom és hatalmas kíváncsisággal veszem kezembe az új köteteimet. Az egyik új mániám a történelmi regények, nem árulok zsákbamacskát, még nagyon az elején tartok ennek a folyamatnak, de rá lehet szokni rendesen. De inkább ez, mint a drogok ugyebár.
Borító:
Elbüvőlt engem első látásra. A párom is ránézett és ezt mondta:
- Ezt megveszem neked, mert imádni fogod!
Úgyhogy egy olyan embert is levett a lábáról, aki sosem olvas. Azt gondolom, ez már mindenképpen több, mint amit el akart érni a kiadó. Amit nagyon sajnálok, hogy az arany részek könnyen kopnak.
10/10*
Fülszöveg:
Egy költő útja önmagához.
Egy hűvös, márciusi napon beteges kisfiú születik Nagyszalontán. Senki sem hisz abban, hogy megéri a reggelt, és senki sem gondolná, hogy hazája egyik legnagyszerűbb költője válik majd belőle.
Vajon ki ez a különleges fiú?
Milyen vágyak űzték, milyen célok felé indult?
Mindenki tanul Arany Jánosról, de ismerjük az embert, aki az ikon mögött rejlik?
Hinnénk, hogy lázadó volt? Félbehagyta a Debreceni Kollégiumot, és vándorszínésznek állt. Önmagát kereste, sok művészeti ágat kipróbált, de a költészetet sokáig nem becsülte. Vajon mi vitte rá, hogy mégis írjon?
Hogy találkozott a nagyszájú Petőfivel?
Szenvedélyesen kereste lelki társát, a nőt, akit szerethet, és aki megérti őt. De vajon megtalálta az igazit?
Ez a kötet nem a megközelíthetetlen, nagy bajuszú panoptikumi alakról mesél, hanem az érző fiatal férfiről, aki megannyi nehézség és bizonytalanság után válik a nemzet aranyává.
Egy mondatban:
Különleges regény egy különleges emberről.
Véleményem:
Engem valahol az első mondatnál varázsolt el ez a csoda. Teljesen odavagyok ezért a könyvért! Kívül-belül nagyon igényes regény, az írásmódja könnyen olvasható, gördülékeny, sajnáltam amikor le kellett tennem a kezemből a kötetet.
Ahogy már fentebb a bevezetésben említettem, próbálom megszeretni a történelmet az utóbbi időben, ez a könyv rengeteget segített benne. Közelebb hozta a szívemhez nem csak Arany Jánost, de az összes többi szereplőt is. Új arcát mutatta meg nekem Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vörösmaty Mihály is, végre nem csak történelmi alakok a fejemben, akik a tankönyvemben és a vázlat füzetemben élnek, hanem hús vér emberek.
Olyan összefüggéseket mutatott meg ez a könyv, amit az iskolában senki. Annyi ember van, akiről még szívesen olvasnék hasonló könyvet, remélem a jövőben lesz rá lehetőségem! Rosszat nem tudok írni a könyvről, nem volt egyetlen unalmas mondata sem. Ilyen regényekért megéri olvasni! Nem kell sokat gondolkoznom a csillagozáson.
10/10*
Ajánlanám:
Azoknak, akik többet akarnak tudni a magyar történelemről, de unják a szárazabb, tankönyszerű szövegeket.
[×] Kötelező !
[] Egyszer olvasható
[] Miért olvastam el?
[] Időpocsékolás volt, soha többet
[] Félbehagytam, ne is gondolkozz rajta, hogy elolvasod!!
Szép napot kedves olvasó,
Solya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése